Jogi Hírlevél 2007. április 13.
A válóperről

Sajnos egyre többet találkozhatunk azzal, hogy a korábban oly szépnek induló kapcsolatok házassággá alakulnak, de a férj és a feleség nem bírja tovább együtt, és nem lát más kiutat, mint a válást. A jogi szaknyelvben ez a szó ismeretlen, helyette a házasság felbontásáról beszélhetünk. Melyek a legfontosabb tudnivalók e témában?

Fontos kiemelni, hogy a házasságot kizárólag házassági bontóper útján lehet felbontani, a bíróságot - annak költségeivel (illeték, perköltség) - nem lehet megkerülni. Attól sem kell félni, hogy valaki beleszól a válófélben levők amúgy sem kellemes magánéletébe, mert a házasságot a bíróság kizárólag valamelyik házastárs kérelmére, vagy a házastársak közösen benyújtott kérelme, egyező akaratnyilvánítása alapján bonthatja fel. Tehát a gonosz anyós még akkor sem kezdeményezheti a válást, ha éppen a férj és a feleség nem jönnek ki a legjobban. Felmerül a kérdés: vajon mitől függ, hogy a bíróság felbontja-e a házasságot vagy sem?

A válóperben a bíróság azt vizsgálja, hogy az érintett házaspár házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, ezen túlmenően pedig - amennyiben a házasságból közös kiskorú gyermek született - úgy az ő érdekét is figyelembe köteles venni. A bíró tehát nem azt nézi, hogy a házasság megromlásában melyik házastárs a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie a házasság felbontásának kimondását megelőzően, hogy a házasság véglegesen megromlott, és az a továbbiakban fenn nem tartható. Hiába gyűjtünk tehát minél több indokot, hogy a másik fél mennyire gonosz, rosszul bánt velünk, a válóperben nem a vétkest keresik.

A házasság felbontásáról a bíróság - megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak egyezségének jogerős végzéssel történő jóváhagyását követően - ítélettel határoz. Ha az ítélet jogerőre emelkedik, az elvált feleknek új jogi helyzettel kell számolniuk. Így például az elvált felek újból köthetnek házasságot, a férje nevét viselő feleség - ha a névviseléstől nem tiltják el - szabadon dönthet arról, hogy milyen nevet kíván viselni. Megszűnik a házastársi vagyonközösség, és megszűnik a Hírlevél egyik korábbi számából már jól ismert öröklésen alapuló házastársi haszonélvezeti jog is.

Örömteli, hogy a bíróság a válóperben egyben békítő tevékenységet is végez, amely eszköze lehet a házasság megmentésének. Az első tárgyaláson kiemelt jelentősége van annak, hogy lehetőség szerint mindkét házastárs személyesen megjelenjen, hiszen a bíróság egyik feladata az első tárgyaláson annak megkísérlése, hogy a házastársakat kibékítse. A békítést egyébként a bíróság a per során bármikor megkísérelheti, nem csak az első tárgyaláson. A bíróság békítő tevékenységét tágabban kell értelmezni, és alatta nem csak a házasság megmentésére, hanem a minél kisebb megrázkódtatással történő megszüntetésére (például a házastársak megegyezésének elősegítésére) irányuló kísérletet is érteni kell. Sajnos mindenki érzi, hogy a válás csak befejezése és nem megoldása egy kapcsolatnak. Egy jó hírt azonban nem szabad elfelejteni: akik a válás határán vannak, a mediációval (más néven közvetítői eljárással) igazi megoldáshoz juthatnak.


Mészáros Ádám
joghallgató
www.meszarosadam.hu

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, amely nem minősül jogi tanácsadásnak. A Jogi Hírlevél ingyenes.
A cikkben foglaltak hatályossága - a jogszabályok gyors változása és a fenti cikk archív jellege miatt - változhat, ezért kérem, hogy erről győződjön meg.

További cikkek a Jogi Hírlevélben

Érdekes, hasznos, tanulságos és aktuális
jogi témák közérthető formában, e-mailben.


Ön az elsők között kaphat értékes, naprakész és szórakoztató
tájékoztatást a legfontosabb jogterületekről. A Hírlevél ingyenes!

Iratkozzon fel MOST: