Ha valaki elhatározza, hogy gazdasági tevékenységet akar folytatni, és mindennapi megélhetését ebből kívánja biztosítani, akkor azt csak valamilyen vállalkozási formájában tudja megtenni. De vajon milyen vállalkozási formák vannak, és azokból melyeket célszerű választani?

Először arról érdemes döntést hozni, hogy milyen tevékenységet kívánunk végezni. Ez alapján kell eldönteni azt, hogy egyéni vagy társas vállalkozást szeretnénk alapítani. Általában a gazdasági életben a társas vállalkozások - ilyen például a bt. és a kft. is - iránt nagyobb a bizalom.

Az egyéni vállalkozás a legkisebb költséggel elindítható vállalkozási forma. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásának egyszeri díja 10 ezer forint és feltétele az erkölcsi bizonyítvány megléte is. Az egyéni vállalkozás alapítását a helyi polgármesteri hivatal okmányirodájánál kell kezdeményezni. Fontos jelenség, hogy ha a leendő egyéni vállalkozónak van munkahelye, és az fizeti a társadalombiztosítási járulékot utána, úgy az egyéni vállalkozás - pénzügyi szempontokat figyelembe véve - jobban ajánlott.

Gazdasági társaság - bt., kft. - alapításakor az indulásnál mindenképpen több költséggel kell számolni, mint az egyéni vállalkozói igazolvány kiállításakor, ugyanakkor az adózási lehetőségek jóval kedvezőbbek. El kell dönteni azt is, hogy kik lesznek a társaság tagjai, és milyen összegű törzstőkével hozzák létre a céget. Utóbbi esetben a bt. esetén nincs megkötés, míg kft.-nél a minimum összeg a legújabb szabályozás szerint 500 ezer forint. Bármilyen gazdasági társaságot is alapítunk, a létesítő okirat ügyvédi ellenjegyzéshez kötött. Az ügyvédi költségen túl a cégbejegyzéskor költségekkel (például illeték, közzétételi költségtérítés) is számolni kell.

Fontos szempont a választásnál a felelősség kérdése. Felelősség alatt azt értjük, hogy ha a vállalkozásnak tartozása keletkezik, és a vállalkozás saját vagyona azt nem is fedezi, akkor általában valakinek meg kell azt térítenie. Egyéni vállalkozó és a bt. beltagja teljes vagyonával, korlátlanul felel a gazdasági tevékenységéért. A bt. kültagja vagyoni betétjének mértékéig, a kft. tagja pedig törzsbetétje erejéig felelős. Jól gondoljuk meg tehát, milyen formát választunk vállalkozásunkhoz.