Mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldaláról nézve gyakori munkahelyi problémát okoznak a munkahelyi utasítások. Hogy e témában tisztábban láthassunk, a következőket érdemes áttekinteni.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatónak kötelezettsége, hogy a munkavállalót a vonatkozó szabályok megtartásával úgy foglalkoztassa, hogy részére a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadja. A munkavállaló pedig köteles arra, hogy a munkát a munkáltató utasítása szerint lássa el. Az utasítási jog gyakorlása során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy ez a joggyakorlás minden esetben csak a jogszabályok, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve a munkaszerződés keretei között, rendeltetésszerűen történjen. Mit is jelent ez?

Az utasítási jogot a munkáltató vagy az általa feljogosított személy gyakorolhatja, és magát az utasítást a munkavállaló kérésére írásba kell foglalni. A munkáltató utasítási joga csak a munkavégzés vezetéséhez és irányításához szükséges és indokolt mértékben gyakorolható, tehát a munkavállalóra nézve nem járhat aránytalan sérelemmel. Rendeltetésszerűnek akkor tekinthető a joggyakorlás, ha a munkáltató például egy konkrét munkafolyamat elvégzése során alkalmazza az utasítás jogát, de nem a munkaviszonyt érintően kíván befolyással lenni a munkavállaló magatartására.

Bizonyos helyzetekben a jogszabályok lehetőséget biztosítanak a munkavállalónak a munkáltatói utasítás jogszerű megtagadására, sőt esetenként a munkavállaló köteles az utasítás végrehajtását megtagadni. Ide tartoznak az életet, testi épséget súlyosan veszélyeztető utasítások, vagy például a bűncselekmény elkövetését megvalósító illetve kárt okozó cselekményre vonatkozó utasítások.

Ha a munkáltató és a munkavállaló között vita merül fel a munkáltatói utasítás jogszerűségét illetően, a munkavállaló által benyújtott kereset alapján a bíróság felülbírálhatja azt. Viszont a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben munkaügyi jogvita csak akkor kezdeményezhető, ha a döntés meghozatala során a munkáltató az irányadó szabályokat megsértette. A vitás ügyekben azonban ezúttal sem szabad a már jól ismert elvet figyelmen kívül hagyni: a bírósági utat csak a legvégsőbb esetben célszerű igénybe venni. Ha tehát szóbeli megbeszéléssel nem is sikerül rendezni a vitát, érdemes közvetítői eljárás segítségével megállapodni.