Jogi Hírlevél 2007. február 16.
A törvényes öröklésről

Ha az örökhagyónak nincs végrendelete, akkor vagyonának sorsát a Polgári Törvénykönyv által meghatározott öröklési rend határozza meg. Ezt törvényes öröklésnek nevezzük. Mivel előbb vagy utóbb szinte mindenki örököl vagy örökséget hagy maga után, ennek főbb szabályait tekintjük most át.

Törvényes öröklés esetén az örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Ha az örökhagyónak több gyermeke van, azok fejenként egyenlő részt örökölnek. Előfordulhat azonban, hogy az örökhagyó egyik gyermeke már nem él. Ilyenkor az ő gyermekeinek (azaz az örökhagyó unokáinak) jár az őrá eső örökség, méghozzá egyenlő arányban.

Ha az örökhagyónak nincs leszármazója, akkor a házastárs örököl. Leszármazók és házastárs hiányában viszont az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek. Leszármazóknak, házastársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői.

A törvényes öröklésnek híres intézménye az özvegyi jog. Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó házastársa mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét örökli, amelyet egyébként nem ő örököl. Erre a legegyszerűbb példa az, hogy egy özvegy feleség tovább használhatja meghalt férje lakását annak ellenére, hogy az örökösök a gyermekek. Az özvegy haszonélvezete korlátozható, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

Ahogy a Hírlevél elején már történt rá utalás, az öröklés fent ismertetett rendje nem így érvényesül, ha az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végrendelettel rendelkezik. Ennek oka az, hogy az öröklést elsősorban az örökhagyó akarata határozza meg, és a törvényes öröklés csak végrendelet hiányában érvényesül teljességében. Sajnos nagyon sok jogvita forrása az öröklés, így itt is elmondható: rokonainkkal való jó viszonyunkkal sok jogi kellemetlenségtől megóvhatjuk magunkat.


Mészáros Ádám
joghallgató
www.meszarosadam.hu

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, amely nem minősül jogi tanácsadásnak. A Jogi Hírlevél ingyenes.
A cikkben foglaltak hatályossága - a jogszabályok gyors változása és a fenti cikk archív jellege miatt - változhat, ezért kérem, hogy erről győződjön meg.

További cikkek a Jogi Hírlevélben

Érdekes, hasznos, tanulságos és aktuális
jogi témák közérthető formában, e-mailben.


Ön az elsők között kaphat értékes, naprakész és szórakoztató
tájékoztatást a legfontosabb jogterületekről. A Hírlevél ingyenes!

Iratkozzon fel MOST: