Jogi Hírlevél 2008. május 23.
A szabadság kiadásáról

Közeledig a nyár, a vakáció ideje, így egyre többen kezdik tervezni, hogy mikor és hova menjenek nyaralni, mikorra kellene kivenni a szabadságot. Lássuk, hogy mit érdemes tudni jogilag a szabadság kiadásáról.

A legnagyobb tévhit az, hogy a munkavállaló veszi ki a szabadságát. Jogilag ez nem így van. A valóság az, hogy a munkáltató adja ki a szabadságot. A Munka Törvénykönyve úgy fogalmaz, hogy a szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.

Bizonyos esetekben azonban mégsem a munkáltató szabhatja meg a szabadság kiadásának időpontját. Az egyik ilyen eset az, hogy az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.

A szabadságot a munkáltató nem aprózhatja el, ami azt jelenti, hogy a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Tehát egy munkáltató nem teheti meg azt, hogy a szabadságot úgy adja ki, hogy minden hónapban két napot nem kell bemennie a munkavállalónak.

Végül egy találós kérdés: előfordulhat-e, hogy napozás közben felhívja a munkáltató a munkavállalót, és hazarendeli, hogy másnap gyorsan be kellene fáradni a munkahelyre? A válasz: igen. A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.


Dr. Mészáros Ádám
jogász
www.meszarosadam.hu

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, amely nem minősül jogi tanácsadásnak. A Jogi Hírlevél ingyenes.
A cikkben foglaltak hatályossága - a jogszabályok gyors változása és a fenti cikk archív jellege miatt - változhat, ezért kérem, hogy erről győződjön meg.

További cikkek a Jogi Hírlevélben

Érdekes, hasznos, tanulságos és aktuális
jogi témák közérthető formában, e-mailben.


Ön az elsők között kaphat értékes, naprakész és szórakoztató
tájékoztatást a legfontosabb jogterületekről. A Hírlevél ingyenes!

Iratkozzon fel MOST: