Jogi Hírlevél 2006. november 24.
A rendes szabadságról

Közelednek az ünnepek, és az időjárás is egyre inkább azt sugallja, hogy itt az ideje - akár egy kis sporttal egybekötve, vagy egyszerűen csak otthon - pihenni. A Munka Törvénykönyve a rendes szabadság szabályozásával módot ad arra, hogy a munkavállalók a törvényben meghatározottak alapján a kemény munka után kikapcsolódhassanak egy kis időre.

A rendes szabadság alap- és pótszabadságból áll. Alapszabadság mindenkinek jár, mértéke azonban a munkavállaló életkorától függően változik. Minimális mértéke 20 munkanap, amely a huszonötödik életévtől kezd növekedni. Maximális mértékét, a 30 munkanapot a munkavállaló negyvenötödik életévében éri el. Természetesen, ha valaki csak fél naptári évnek megfelelő időt tölt el munkaviszonyban (például a munkaviszony év közben kezdődik), ezzel arányosan az előbb említett szabadságnak is csak a fele jár. Pótszabadságot a fiatalkorúak, a gyermeket nevelő szülők egyike és a vak dolgozó kaphat, de akik a föld alatt állandó jelleggel dolgoznak, valamivel ők is többet pihenhetnek.

A munkáltató köteles a szabadságot a tárgyévben kiadni, a kiadás előtt a munkavállalót meghallgatni, a szabadság időpontját pedig a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni. Lényeges tudni, hogy a munkáltató az alapszabadság egynegyedét a munkavállaló kérése szerint köteles kiadni, feltéve, ha a munkavállaló ezt az igényét 15 nappal előbb bejelenti, és már legalább 3 hónapja fennáll a munkaviszonya.

Azért, hogy a szabadságunk ne aprózódjon szét, a munkáltató kettőnél több részletben csak a munkavállaló külön kérésére adhatja azt ki. A megkezdett pihenést - bár kellemetlen lehet, de - a munkáltató kivételesen fontos érdekből bármikor megszakíthatja. Ilyenkor a visszautazással és a kényszerű munkával töltött idő már nem számít bele a szabadságba, és a munkavállaló kérheti a felmerült kárának és költségeinek a megtérítését is.

Ha valamelyik ismerősünk dicsekszik, hogy ő már az adott naptári évben negyvenhárom munkanapot pihent, nem szabad meglepődnünk. A fenti szabályoktól ugyanis a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben a munkavállaló javára el lehet térni. Ettől függetlenül, akár 20, akár több nappal is gazdálkodhatunk, érdemes mihamarabb átgondolni, mikor is szeretnénk kivenni a szabadságunkat, hiszen a legtöbb vita elkerülhető, ha előre eltervezett, és a munkáltatónak is megfelelő időszakot választunk ki.


Mészáros Ádám
joghallgató
www.meszarosadam.hu

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, amely nem minősül jogi tanácsadásnak. A Jogi Hírlevél ingyenes.
A cikkben foglaltak hatályossága - a jogszabályok gyors változása és a fenti cikk archív jellege miatt - változhat, ezért kérem, hogy erről győződjön meg.

További cikkek a Jogi Hírlevélben

Érdekes, hasznos, tanulságos és aktuális
jogi témák közérthető formában, e-mailben.


Ön az elsők között kaphat értékes, naprakész és szórakoztató
tájékoztatást a legfontosabb jogterületekről. A Hírlevél ingyenes!

Iratkozzon fel MOST: