Sokan az ünnepek miatt, sokan viszont a lazítás miatt szeretik a munkaszüneti napokat. A munkajog fogalmai szerint munkaszüneti napnak január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. számít. A legalapvetőbb és legközismertebb szabály e körben az, hogy munkaszüneti napon a munkavállaló nem dolgozhat általában. Ez alól három kivétel van.

Az egyik csoportba azok a munkavállalók tartoznak, akik megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. A megszakítás nélküli munkarend azt jelenti, hogy a folyamatos működés szünetelése a munkaszüneti napon nem megengedett. Egyrészt azért, mert az adott munka során létrehozott szolgáltatás alapvető társadalmi szükségletet elégít ki. Ide azok a dolgozók tartoznak, akik a megszokott életvitelhez elengedhetetlen folyamatos jellegű közszolgáltatást nyújtásában vesznek részt: ez az egészségügy, a közlekedés vagy a távközlés területe. A megszakítás nélküli munkarend második esete, amikor a munkáltató kizárólag technikai, gazdaságossági és biztonsági okokból kifolyólag nem szüneteltetheti a munkavégzést. Ilyen a kohászatban, a nukleáris energiatermelésben, a vízenergia-termelésben fordul elő. Harmadsorban olyan jellegű tevékenységek végzése során lehetséges a megszakítás nélküli munkarend, amelyek az élet, egészség, testi épség, illetve a vagyon védelmét látják el.

A másik csoportba azok a munkavállalók tartoznak, akiket a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatnak. Rendeltetése folytán működőnek akkor minősül a munkáltató, ha egyrészt olyan szolgáltatást nyújt, amelyek igénybevétele e napokhoz szorosan köthető, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból ered (művészeti és kulturális intézmények, vendéglátóhelyek, benzinkutak), másrészt azokra a munkahelyekre vonatkozik, ahol a munkavállalók feladata az élet, a testi épség vagy a vagyon védelme. Nem sorolhatók viszont a rendeltetésük folytán e napon is működő munkáltatók közé a bevásárlóközpontok, kereskedelemmel illetve pénzügyi tevékenységgel foglalkozó multinacionális cégek.

Nincs törvényes akadálya végül a munkaszüneti napon történő foglalkoztatásnak akkor sem, ha a munkavégzés baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében szükséges.

A munkaszüneti napok miatt gyakran megváltozik a megszokott munkaidő-beosztás is. Ezt a köznyelvben úgy mondjuk, hogy ledolgozzuk azt a napot, amit majd pihenőnapként megkapunk. Így idén április 21. szombat munkanap lesz, de április 30. hétfő pihenőnap. Hasonlóan október 20. szombat munkanap - október 22. hétfő pihenőnap, október 27. szombat munkanap - november 2. péntek pihenőnap, december 22. szombat munkanap - december 24. hétfő pihenőnap, és végül december 29. szombat munkanap - december 31. hétfő pihenőnap.