Jogi Hírlevél 2008. február 29.
A közös tulajdon megszüntetéséről

Azt hiszem, a Jogi Hírlevél olvasói közül nagyon sokan a saját bőrükön tapasztalták már, hogy ha egy ingatlannak több tulajdonosa van, akkor az mennyi kellemetlenséggel járhat. Ha például több testvérnek közös nyaralója van, örökös vita folyik arról, hogy ki nyírja a füvet vagy hogy ki mikor mehet nyaralni. De problémát okoz ez akkor is, ha a házastársak vagy élettársak úgy gondolják, hogy nem akarják az életüket már együtt folytatni, és sok-sok beleölt munka és pénz ellenére nemcsak egymásra, hanem a közös lakásra sincs szükségük. Mit lehet jogilag ilyenkor tenni?

A közös tulajdont meg kell szüntetni. Ezt bármelyik tulajdonostárs kérheti. A közös tulajdon megszüntetésének módjára nézve elsősorban a felek megállapodása az irányadó, így elvileg bármilyen megszüntetési módot alkalmazhatnak. Megegyezhetnek például abban, hogy eladják az ingatlant, de választhatják azt a megoldást is, hogy az egyik fél kifizeti a másikat és az övé marad az egész ingatlan. Sajnos az élet azonban nem ilyen egyszerű, mert nagyon sokan nem tudnak megegyezni. Ha a tulajdonostársak a megszüntetés módjában nem tudnak megegyezni, bármelyikük kérelmére egy szörnyű és általában hosszú perben a bíróság dönt.

A bíróság - a törvény által megadott sorrendben - három fő megszüntetési módra kötelezheti a feleket, de olyan módra soha sem, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. A bíróság elsősorban arra kötelezi a feleket, hogy a közös tulajdon tárgyait természetben osszák meg. Ha a megosztás során a tulajdoni arányok nem érvényesíthetők, a különbözet pénzbeli megtérítéséről kell gondoskodni.

Ha a természetbeni megosztás egyáltalán nem vagy részben nem lehetséges, a magához váltás jöhet szóba. A tulajdonostársak közül egy vagy több érdekelt lehet abban, hogy az egész ingatlanon kizárólagos tulajdont szerezzen (gondoljunk csak arra az esetre, amikor egy válófélben levő hölgy lakik már csak az ingatlanban). Ilyenkor a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, sőt emellett a teljesítő képességét és fizetési készségét is vizsgálni kell. Nincs szükség a beleegyezésre akkor, ha a bíróság a közös tulajdonú ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.

Ha a közös tulajdon az előző módokon nem szüntethető meg, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személyekkel szemben az ilyen értékesítés során is megilleti. Zárszóként ismét csak azt tudom most is ajánlani: sokkal jobb megegyezni, mint évekig pereskedni.


Dr. Mészáros Ádám
jogász
www.meszarosadam.hu

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, amely nem minősül jogi tanácsadásnak. A Jogi Hírlevél ingyenes.
A cikkben foglaltak hatályossága - a jogszabályok gyors változása és a fenti cikk archív jellege miatt - változhat, ezért kérem, hogy erről győződjön meg.

További cikkek a Jogi Hírlevélben

Érdekes, hasznos, tanulságos és aktuális
jogi témák közérthető formában, e-mailben.


Ön az elsők között kaphat értékes, naprakész és szórakoztató
tájékoztatást a legfontosabb jogterületekről. A Hírlevél ingyenes!

Iratkozzon fel MOST: