Jogi Hírlevél 2007. április 27.
A munkaviszony közös megegyezéses megszüntetéséről

A munkaszerződést kötő felek - akár kikötötték a szerződésben, akár nem - közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik a munkaviszonyt. Bár a munkaviszony megszüntetése igazából a legtöbbször valamilyen problémának az eredménye, a közös megegyezés mégis egy szép, békés és kedvező befejezést adhat egy korábbi munkaviszonynak. Miért?

E jogviszony-megszüntetési formának előnye az, hogy a munkaszerződés és törvény kereteitől eltérően olyan kérdéseket is szabályozhat, melyek a feleknek más szempontból fontosak, továbbá mert az egyébként járó juttatásokhoz képest is eltérően állapodhatnak meg. Például végkielégítés fizetését köthetik ki akkor is, ha egyébként nem járna; munkavégzés alóli mentesítést írhatnak elő az egész felmentési időre, a munkáltató tulajdonát képező, de a munkavállaló által használt eszközök további használatát engedélyezhetik, és gyakori eset a tanulmányi szerződés további fenntartása is.

A közös megegyezés elengedhetetlen feltétele a felek egyező akarata. Így tehát nem minősül egyező akaratnak az a gyakorlatban felmerülő megoldás, mely szerint a munkáltató egyoldalú nyilatkozatot átad (esetleg a munkavállaló át is veszi azt írásban), ha ez csak az egyik fél szándéka alapján készült el. Ugyanígy nem minősül egyező akaratnak (a munkavállaló általi elfogadásnak), ha ilyen okiratot kapott, de arra semmilyen formában nem válaszolt.

A gyakorlatban elterjedt forma, hogy közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés esetén úgynevezett megállapodást kötnek a felek, és azt mindkét fél aláírja. Ezzel szemben írásbeliség nélkül is érvényes a közös megegyezés akkor, ha ezt a felek szóban kötötték csak meg, de ezt a felek önként teljesítették is. Ez esetben utólag önmagában az írásba foglalás elmaradása még nem teszi jogellenessé a jogviszony megszüntetését. A későbbi viták elkerülése végett azonban célszerű minden ilyen esetben írásba foglalni a felek közös akaratát, melyből a felek személyén és adatain túlmenően javasolt rögzíteni a jogviszony kezdetének, megszüntetésének időpontját, az adott évben már kivett, illetve megváltott szabadság tartamát, a feleket érintő egyéb kérdéseket (ha van végkielégítés, annak mértékét, fizetési határidejét. a munkáltatói igazolások átadásának idejét).

A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése lehet azonnali hatályú, de a felek úgy is megállapodhatnak, hogy az csak a közös megegyezést követően, meghatározott időpontban szűnik meg. Ha a felek a munkaviszony megszűnésének időpontjában nem egyeznek meg, úgy azt vita esetén a bíróság nem pótolhatja, és olyankor munkaviszonyt helyre kell állítani. A Hírlevélben ismertetett szabályok és lehetőségek láttán, ha lehetséges, igyekezzünk mindig e békés módon rendezni a munkaviszonyt.


Mészáros Ádám
joghallgató
www.meszarosadam.hu

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, amely nem minősül jogi tanácsadásnak. A Jogi Hírlevél ingyenes.
A cikkben foglaltak hatályossága - a jogszabályok gyors változása és a fenti cikk archív jellege miatt - változhat, ezért kérem, hogy erről győződjön meg.

További cikkek a Jogi Hírlevélben

Érdekes, hasznos, tanulságos és aktuális
jogi témák közérthető formában, e-mailben.


Ön az elsők között kaphat értékes, naprakész és szórakoztató
tájékoztatást a legfontosabb jogterületekről. A Hírlevél ingyenes!

Iratkozzon fel MOST: