A fényképek mindannyiunk életében fontos szerepet töltenek be. Családi eseményeket örökítünk meg, újságot olvasunk vagy az Interneten barátainkat leshetjük meg különböző közösségi portálokon. Mi köze ezeknek a joghoz? Az, hogy minden személyt megillet a képmáshoz való jog. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek joga van eldönteni, hogy róla felvétel készüljön-e, vagy hogy a már elkészült felvétel a nyilvánosságra kerüljön-e. Ha valakinek ezt a jogát megsértik, bírósághoz fordulhat.

Ebben a témában az egyik legalapvetőbb szabály az, hogy a képmás nyilvánosságra hozataláról kizárólag az ábrázolt, felvételen szereplő személy jogosult dönteni. Máshogy fogalmazva: egy fénykép nyilvánosságra hozatalához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Tehát nem rendelkezhet a fénykép nyilvánosságra hozataláról az, aki a felvételt elkészítette. Vannak azonban kivételes helyzetek…

Ha a felvétel olyan nyilvános közéleti eseményről készült, amelyen szokásos a felvételkészítés, tehát ahol a felvételkészítéssel minden résztvevő alappal számolhatott - gondoljunk csak egy tüntetésre, egy koncertre - ott az ábrázolt személy külön hozzájárulásra nincs szükség. Ennek az a magyarázata, hogy a tömegrendezvények résztvevőinek rögzítése során nem az egyes emberek képmásának felvétele a cél, hanem a tömeg bemutatása. Hasonlóan nincs szükség a nyilvános közszereplők, például politikusok hozzájárulására a róluk készült fényképek nyilvánosságra hozatalához.

Sok vasútállomáson látható egy-egy eltűnt személy fotója azzal a felhívással, hogy aki látta a fotón látható személyt, az jelentkezzen. Ez nem jogsértő, mivel lehetőség van a kép nyilvánosságra hozatalára akkor is, ha ismeretlen helyen tartózkodó személy képmásának közzététele nyomós közérdekből vagy méltányolható magánérdekre figyelemmel indokolt és ehhez hatósági engedély is rendelkezésre áll. A súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyekről készült képmás közzétételére ugyanezen szabályok vonatkoznak.

Végül a legáltalánosabb szabály: a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával kapcsolatos bármiféle visszaélés. Jogsértés tehát nemcsak engedély nélküli nyilvánosságra hozatal útján valósulhat meg. Visszaélés lehet az is, ha például valaki az érintett engedélye nélkül, illetéktelenül, például rejtett kamerával készít felvételt. De visszaélésnek minősül az engedéllyel készült felvétel rendeltetésétől eltérő célú felhasználása, vagy adott esetben a nyilvánosságra hozatal módja is, amennyiben például az ábrázolt személy azáltal nevetségessé válik.