Ha egy munkavállaló napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen számítógépet használ, akkor rendkívül sok jog illeti meg, amely mind-mind az ő egészségét szolgálja. Lássuk őket…

A legfontosabb tudnivaló az, hogy a munkáltató a munkafolyamatokat köteles úgy megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces - össze nem vonható - szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. Ez alól a szabály alól a kivétel az, ha a megszakítások a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyeztetik, vagy az adott technológia miatt nem lehetségesek. Ilyenkor ritkábban, de hosszabb szüneteket kell tartani, illetve a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.

Sokaknak ismeretlen, hogy a munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően kétévenként, és akkor is, ha a munkavállalónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató köteles ellátni a munkavállalót a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. Fontos tudni, hogy a vizsgálattal és a szemüveggel történő ellátással kapcsolatos költségek a munkavállalóval szemben soha nem érvényesíthetők.

A munkavállalónak joga van ahhoz, hogy a képernyős munkahely megfelelően legyen kialakítva. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a képernyőn megjelenő képen villódzásnak nem szabad előfordulnia, a billentyűzetnek dönthetőnek kell lennie, és előtte elég helynek kell lennie ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa. A munkaasztalnak olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságúnak kell lennie, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. A munkaszék magasságának és támlájának könnyen állíthatónak kell lennie. A szoftvereknek magyar nyelvű súgóval kell rendelkezniük, és fontos, hogy semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minőségi ellenőrzési lehetőséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül.

Mit lehet tenni, ha a fenti szabályokat a munkáltató nem tartja be? Ha a munkavállaló hosszú távon gondolkodik, akkor szóban és nyugodt körülmények között célszerű erről beszélnie a munkáltatóval. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a munkavédelmi hatósághoz lehet fordulni, amely ellenőrző tevékenységet végez, és adott esetben munkavédelmi bírságot szabhat ki, amelynek az összege jelenleg 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet. Ha ez utóbbi lehetőség szerint dönt végül egy munkavállaló, sajnos nem sok jóra számíthat a későbbiekben. Ezért célszerű az első megoldás mellett dönteni.