Gyakran kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy jegyzőhöz kell fordulnunk, de nem ritka az sem, hogy valamilyen jogi ügyünk elintézéséhez közjegyzőre van szükségünk. Mi a különbség a két tisztség között?

Az államigazgatási feladtok ellátásában, valamint az államigazgatási hatósági hatáskörök gyakorlásában a kulcsszerep a jegyzőnek jut, amit természetesen ügyintézők segítségével végez el. Jegyzővel minden nagyobb községben és városban találkozhatunk, a kisebb településeknek pedig közös jegyzőjük, ún. körjegyzőjük van. A jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására a képviselő-testület a jegyző javaslatára aljegyzőt nevezhet ki. De vajon mit is csinál egy jegyző?

Közel 6500 jogszabály ad a jegyzőnek feladatot. A legszembetűnőbb tevékenysége az, hogy vezeti a polgármesteri hivatalt, részt vesz a képviselő-testület ülésein. Természetesen emellett rendkívül sok ügyben kell eljárnia. Például építésügyi jogkörben eljárva a jegyző egyebek mellett gondoskodik a régészeti emlékek vagy leletek feltárásáról, de a temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását is a temető fekvése szerint illetékes jegyző ellenőrzi. Nagyon sok környezetvédelmi igazgatási feladatot is ellát, szociális igazgatási jogkörében pedig kiállítja a jogosultságot biztosító okmányokat (például közgyógyellátási igazolvány), vezeti az ellátásokkal és ellátottakkal kapcsolatos nyilvántartásokat. Szabálysértési ügyekben - ha a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik - szintén a jegyző jár el.

Míg a jegyző az állami feladatait végzi el, addig a közjegyző elsősorban a közhitelességet testesíti meg a magyar jogéletben, és nagy szerepe van a hagyatéki ügyek lefolytatásában is. A közjegyzők jóval kevesebben vannak, mint a jegyzők, hiszen belőlük alig több mint 300 van. A nagyobb városokban két-három, a fővárosi kerületekben három-négy közjegyző tevékenykedik. Milyen ügyekben fordulhatunk a közjegyzőhöz?

A közjegyzők a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állítanak ki, az általuk készített és a részükre átadott okiratokat őriznek meg (például előttük végrendelkezni lehet, illetve a megőrzik a náluk letétbe helyezett végrendeletet), a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesznek át a jogosult részére történő átadás végett. A feleket a hatáskörükbe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával - tanácsadással segítik jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében. Mint már az előbb olvasható volt, a közjegyzők folytatják le a hatáskörükbe utalt hagyatéki eljárást és még néhány más eljárást is. A közjegyzők hatáskörébe tartozik végül az is, hogy jogügyleteket, jognyilatkozatokat és tényeket közhitelű okiratban rögzítenek, amely hozzájárul a jogviták elkerüléséhez vagy rendezéséhez.