Jogi Hírlevél 2006. szeptember 22.
A gyülekezési jogról

Az elmúlt napok eseményei kapcsán a gyülekezési jog, amelyet az Alkotmány is tárgyal, kiemelt figyelmet érdemel jogi szempontból. A gyülekezési jog mindenkit megillető emberi szabadságjog, így a mostani tüntetések és utcai megmozdulások során is jelentős szerephez jutott.

A gyülekezési törvény szerint gyülekezni bárhol lehet, e jognak közterületi korlátja nincs. A törvényalkotó különválasztja a közterületen tartott rendezvényeket, más, például intézményekben tartott gyűlésektől. A közterületen tartott gyűlések megtartása néhány kivételtől (például kulturális és sportrendezvények, vallási szertartások, családi események) eltekintve, a rendészeti jognak, a közrend érdekeinek alá van rendelve. E rendezvények megtartása előzetes írásbeli bejelentéshez kötött, amelynek tartalmaznia kell egyebek között a rendezvény időpontját, helyszínét, a szervezők adatait, a résztvevők várható létszámát.

A közterületen tartott rendezvény szervezését az illetékes rendőrkapitányságnak kell bejelenteni három nappal a gyülekezés időpontja előtt. A gyülekezés tehát nem engedélyhez, hanem bejelentéshez kötött, a rendezvény kezdeményezői pedig nem tekinthetők kérelmezőknek. A rendőrhatóság joghoz kötötten, a köz érdekében eljárva, akkor tilthatja meg a rendezvény megtartását, ha az súlyosan veszélyeztetné a népképviseleti szervek, vagy a bíróságok zavartalan működését, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A gyülekezést megtiltó rendőrségi határozattal szemben bírói jogorvoslat áll rendelkezésre.

A gyülekezési jog gyakorlói nem valósíthatnak meg bűncselekményt és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. A leggyakrabban előforduló bűncselekmény a garázdaság és a rongálás, egy ilyen cselekmény elkövetése esetén természetesen eljárást lehet indítani az elkövető ellen. Akinek egy utcai megmozduláson kára keletkezik, kártérítési igényét is érvényesítheti azzal szemben, aki a kárt szándékosan és jogellenesen okozta. Kedvező lehetőség, hogy a büntető-eljárásban a kárigény is érvényesíthető, ezért külön eljárásra nincs szükség.

Jogállami módon gyülekezni tehát békésen - a résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, illetve felfegyverkezve -, a bejelentési kötelezettségnek eleget téve és a törvények tiszteletben tartásával lehet. Ha ettől eltérően tartanak gyűléseket a közterületen, a rendőrség köteles azokat feloszlatni. A feloszlatás jogellenességének megállapítására per indítható.


Mészáros Ádám
joghallgató
www.meszarosadam.hu

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, amely nem minősül jogi tanácsadásnak. A Jogi Hírlevél ingyenes.
A cikkben foglaltak hatályossága - a jogszabályok gyors változása és a fenti cikk archív jellege miatt - változhat, ezért kérem, hogy erről győződjön meg.

További cikkek a Jogi Hírlevélben

Érdekes, hasznos, tanulságos és aktuális
jogi témák közérthető formában, e-mailben.


Ön az elsők között kaphat értékes, naprakész és szórakoztató
tájékoztatást a legfontosabb jogterületekről. A Hírlevél ingyenes!

Iratkozzon fel MOST: