Jogi Hírlevél 2006. augusztus 25.
Az élettársi kapcsolatról

A mai családi viszonyokat vizsgálva azt látjuk, hogy a házasságok száma egyre csökken, míg az élettársi viszonyok egyre gyakoribbak. A magyar jog számos rendelkezése elismeri az élettársi kapcsolatot, s arra részben a házastársakra, de nagyobbrészt a hozzátartozókra is vonatkozó jogi szabályozást terjeszti ki. Az élettársi viszony egyetlen törvényi meghatározását a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Eszerint "az élettársak - két, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együttélő személy".

Az élettársi viszony tényviszony. Ez azt jelenti, hogy az érzelmi és gazdasági közösség tényleges megkezdésével minden további hatósági aktus vagy regisztráció nélkül létrejön, és fűződnek hozzá a törvényekben meghatározott jogkövetkezmények Például nincs szükség a házasságkötéshez hasonló aktusra ahhoz, hogy a későbbiekben közösen szerzett vagyoni gyarapodás közös tulajdonként legyen elismerve. A tényviszony jellegből az is következik, hogy az élettársi viszony addig tart, amíg a fentiekben körülírt életközösség meg nem szakad.

Az élettársi kapcsolat jogi szempontból lényegesen rövidebb múltra tekint vissza, mint a házasság. A tényleges élettársi együttélést a bírói gyakorlat az ötvenes években kezdte elismerni, s a fontosabb kódexekbe 1961 és 1977 között vették csak fel. Az 1990-es években ismét a jogi szabályozás középpontjába került, de ezúttal már az elismerésnek egy speciális fajtája, az azonos neműek élettársi viszonya elismeréseként.

Az Alkotmánybíróság minderről 1995-ben fejtette ki álláspontját. Eszerint, bár az élettársi viszony tipikusan férfi és nő között áll fenn, s a közfelfogás is ezt érti alatta, mégis más védelemben részesül, mint a házasság. Az emberi méltóság sérelme miatt az Alkotmányba ütköző megkülönböztetés az, ha a közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben együttélő személyek közül az azonos neműekre egy adott jogszabály nem vonatkozna, ezért az élettársi kapcsolat azonos neműekre is értendő. Az AB véleményének eredménye lett az, hogy változott a Ptk. korábbi "együttélő nő és férfi" fogalma "együttélő személy"-re.

Ma közel száz törvényi rendelkezés tartalmaz élettársakra vonatkozó szabályokat. Bár könnyen azt hihetnénk, hogy nem így van, de az egyszerű összeköltözésnek igenis vannak jogi következményei. Érdemes tehát odafigyelni ezekre is.


Mészáros Ádám
joghallgató
www.meszarosadam.hu

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, amely nem minősül jogi tanácsadásnak. A Jogi Hírlevél ingyenes.
A cikkben foglaltak hatályossága - a jogszabályok gyors változása és a fenti cikk archív jellege miatt - változhat, ezért kérem, hogy erről győződjön meg.

További cikkek a Jogi Hírlevélben

Érdekes, hasznos, tanulságos és aktuális
jogi témák közérthető formában, e-mailben.


Ön az elsők között kaphat értékes, naprakész és szórakoztató
tájékoztatást a legfontosabb jogterületekről. A Hírlevél ingyenes!

Iratkozzon fel MOST: