meszarosadam.hu
mediáció

Mediáció

Jogi vitáink rendezésének 3 módja

Azokat a vitás ügyeinket, amelyeket önállóan nem tudunk lezárni, többféle módon rendezhetjük:
  • bíróság előtt eljárva, peres úton
  • választottbíróság előtt
  • mediáció útján.

A mediáció

A mediáció latin eredetű szó, jelentése: "közvetítés". Ezért a mediációt közvetítői eljárásnak, közvetítői tevékenységnek is nevezzük. A mediáció egy olyan permegelőző, konfliktuskezelő, alternatív jogvita-rendezési eljárás, amely során a vitában érintett felek kezdeményezésére egy pártatlan személy, a mediátor nyújt segítséget ahhoz, hogy a felek olyan megállapodást kössenek a jogvita lezárásaként, amely számukra kielégítő. Magyarországon 2003 óta van lehetőség mediálásra, amely az eljárással járó előnyök nagy száma miatt a magyar üzleti életben egyre népszerűbb.

A mediáció 11 előnye

A mediáció elsősorban az eljárással járó előnyöknek köszönheti népszerűségét. Az alábbiakban ismerje meg ezeket!
  1. Alacsony költségek
    A mediációs eljárás költségei messze nem érik el azt az összeget, amelyet egy peres eljárás során a felek kifizetnek (illeték, szakértői díj, ügyvédi munkadíj, egyéb költségek).
  2. Gyorsaság
    Míg a bírósági eljárás hosszú évekig elhúzódhat, addig a mediációs eljárás legfeljebb 4 hónapig tart. Ugyanis négy hónap elteltével az eljárás a törvény erejénél fogva megszűnik. Természetesen a felek megegyezhetnek abban, hogy az eljárást tovább folytatják. Az eddigi gyakorlat szerint azonban, nem ritka, hogy a felek már az első tárgyaláson egyezséget kötnek. Bonyolultabb esetekben a mediátor alapos és szakszerű döntés-előkészítő munkája teszi lehetővé a vita 1-2 hónapon belüli lezárását.
  3. A fél teljes kontrollja az ügy fölött
    A mediációs eljárás során végig a felek maradnak az ügy urai, és nem történik semmi olyan, amelyhez az összes fél hozzá ne járulna. A bírósági eljárásban a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítésével a felek sok tekintetben elvesztik befolyásukat a saját ügyük felett.
  4. Önkéntes részvétel
    A mediációban minden fél saját akaratából vesz részt. A felek bármikor kiléphetnek az eljárásból. A bírósági tárgyaláson az alperes a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazhatóságának a kényszerítő hatására vesz részt. A perből való kilépés bonyolult és kedvezőtlen következményekkel jár az alperes érdekeit tekintve.
  5. Elégedettség
    A mediációs eljárás során létrehozott egyezség csak olyan részleteket tartalmaz, amellyel minden fél egyetért. A peres eljárás befejeztével a pervesztes, de sokszor még a pernyertes fél is elégedetlen az ítélettel.
  6. A pénzeszközök nincsenek lekötve
    A rövid ideig tartó mediációs eljárás nem köti le a felek pénzeszközeit. A jóhiszemű alperes, aki tisztában van azzal, hogy a bíróság elmarasztalhatja, pénzét nem használhatja hosszú évekig, ameddig a bírósági eljárás véget nem ér. Ezalatt a pénz értelmetlenül hever a fiókban.
  7. Nincs bizonytalanság
    A mediációs eljárás gyors befejezése miatt nincs sokáig tartó bizonytalanság, pénzügyi szempontból tiszta helyzet jön létre.
  8. Zárt tárgyalás
    Az ügyről a feleken és a mediátoron - akit titoktartási kötelezettség terhel - kívül más nem szerez tudomást, a mediációs tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik. Ez ellentéte a bírósági eljárásnak, amelyet a nyilvánosság elvének megfelelően bárki megtekinthet, azon a média képviselői is jelen lehetnek.
  9. Méltányos egyezség
    A mediáció célja az, hogy olyan megállapodás szülessen, amely mindkét fél számára méltányos és előnyös. A bíróság ugyanakkor csupán azt éri el, hogy a bizonyítékok szabad mérlegelésével, hosszadalmas eljárással, a jogszabályok bonyolult értelmezésével befejezi, lezárja az adott jogvitát.
  10. Eredményesség
    A tapasztalatok szerint a felek egyetértésével hozott egyezséget a felek, mivel az a saját érdekeiknek megfelelően lett kialakítva, betartják, végrehajtják. A megegyezést kötő felek mindegyike megőrzi a méltóságát és nyertesként távozik. A bírósági eljárásban a pervesztes fél egyes esetekben büntetésként fogja fel az ítéletet, és mindent megtesz a végrehajtás akadályozása érdekében. A perben csak az egyik fél nyerhet, ezért a másik fél mindig vesztes lesz.
  11. Későbbi kapcsolat
    A mediáció stresszmentes megoldás, gyakran egy - a korábbiaknál is jobb - üzleti együttműködés alapjául szolgál. A bírósági eljárásban az ellentétek erősödnek, az ítélet lehetetlenné teszi a későbbi közös üzleti kapcsolatot.

A mediáció alkalmazási területei

A mediáció széles körben alkalmazható, minden - a lenti kivételekben nem szereplő - ügyben helye van a mediációnak. Nincs helye mediációnak:
  • apasági és származás-megállapítási tárgyú jogvitáknál
  • szülői felügyelet megszüntetését érintő tárgyú jogvitáknál
  • gondnokság alá helyezési tárgyú jogvitáknál
  • közigazgatási tárgyú jogvitáknál
  • sajtó-helyreigazítási tárgyú jogvitáknál
  • végrehajtási tárgyú jogvitáknál.

A mediáció menete

A mediációnak négy szakasza van:
  1. A mediátor felkérése
    A mediációs eljárás azzal indul, hogy a felek közös megegyezés alapján az általuk választott mediátor felkérését írásban kezdeményezik. A mediátor a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e. Ha mediátor a felkérést elfogadja, a mediáció lefolytatására ő jogosult.
  2. A mediációs eljárás megindítása
    A mediátor az előbb említett, a felekhez intézett elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az első mediációs megbeszélésre, amelyen tájékoztatja a őket többek között a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól, a hatékony megegyezési lehetőségek feltárásához vezető folyamatról, az eljárás költségeiről. Ha ennek alapján a felek változatlanul kérik a mediációs eljárás lefolytatását, ezt a tényt a mindkét fél és a mediátor aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik. Az eljárás lefolytatására ezután kerül sor.
  3. A mediációs eljárás lefolytatása
    Az eljárás folyamán a mediátor a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva azt, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják. A felek megállapodásától függően a mediátor az eljárást a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában egyaránt lefolytathatja. A mediátor az egyik féltől kapott tájékoztatást hozzájárulás esetén közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa. A mediátor a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe és a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat. Ezek a technikák és személyek segítenek abban, hogy kialakuljon a végeredmény, egy mindkét félnek kiválóan megfelelő megállapodás.
  4. A mediációs eljárás befejezése
    Ma Magyarországon tízből kilenc esetben sikeresen, tehát konszenzussal ér véget a mediácós eljárás. Ha a konszenzus létrejön, és a felek a megállapodást aláírják, a mediációs eljárás befejeződik. Természetesen bármelyik fél bármikor kijelentheti, hogy a mediációs eljárást befejezettnek tekinti. Sőt a felek közösen is kérhetik az eljárás befejezését. Az elfogadó nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével ugyancsak megszűnik az eljárás, ha a felek ezt az esetet nem zárták ki korábban. A mediátor a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást írásba foglalja, és a feleknek átadja. A felek ettől függetlenül bírósághoz vagy választottbírósághoz is fordulhatnak, bár erre az esetek többségében egyáltalán nincs szükség, hiszen a megállapodás mindkét félnek megfelelő.

Bővebb információért keressen bátran!